Az a fajta csend, amit nem béke, hanem ki nem mondott vágyak töltenek meg…
A naptár tele.
A gyerekek rendben.
A munka stabil.
De valami… mégis hiányzik.
Egy mélyebb érintés.
Egy tisztább hang.
Egy tér, ahol nem kell „valakinek” lenned – csak önmagad.
És mi van, ha már évek óta vágysz valamire, amit nem lehet kimondani?
A Tündérfű Tábor nem egy újabb „program”.
Ez egy emlékeztető.
Arra, aki valaha voltál…
És aki még mindig ott él benned, csak várja, hogy végre megszólalhasson.
Reggeli és vacsora: rugalmas önellátással, naponta biztosítunk: tea, kávé, természetes gyümölcslevet, joghurtot, granolát és friss gyümölcsöket.
Ha 30–55 éves nő vagy, és…
…akkor ez a tábor neked szól.
Tudtad, hogy tavaly három férfi is velünk volt?
Nem csak „elviseltük” őket.
Befogadtuk. Megnyíltak. Hazataláltak.
Ha te is érzed a hívást, tudd, hogy itt a helyed – nem számít a nemed, csak a szándékod.
Ez a tér minden őszinte keresőé.
Jelentkezés emailben: tunderfu.info@gmail.com. A részletek és utalási információk a jelentkezést követően érkeznek
Füvesasszony, holisztikus coach,
integrál transzperszonális családállító.
Jelentkezéskor add meg, hogy mivel szeretnél utazni, hogy az útitársak egymásra találjanak!
Szívesen segítünk a jegyfoglalásban, transzfer szervezésében, vagy ha bizonytalan vagy az útvonalban: írj nekünk bátran!
Jelentkezés emailben: tunderfu.info@gmail.com. A részletek és utalási információk a jelentkezést követően érkeznek
„Megmutattad Erdélynek azt a részét, amire mindig is vágyott a szívem, hogy megismerje. Meseországon vezettél végig engem. Vezettél az erdőkben, mezőkön, ahol olyan csodálatos, gyönyörű, tiszta rezgését tapasztaltam meg a természetnek, amit mindig is kerestem. A te csodás lényednek, és tiszta szeretetednek köszönhető, hogy ezt itt megtaláltam.”
„Varázsolni csak az tud, akinek tiszta a szándéka, aki tisztában van azzal, hogy mit szeretne varázsolni… Varázsolni csak az tud, akinek rokonai a tündérek, a manók, a virágok, a hegyek, a hagyományok, a mesék, a valódi szentek, az egyenes és kanyargós utak. Köszönöm a gyógyulást!”
Itt hagyni a tábort, Erdélyt, a manókat és a tündéreket számomra felér egy szakítással, egy olyan szerelem végével, amitől még egy hete nagyon féltem. 48 évet kellett várnom, hogy meseország kapui megnyíljanak előttem és beléphessek rajtuk.
A szép és felemelő pillanatokra emlékszem. Azok átlényegítenek és felemelnek minket. Tanulunk szeretni. Mind.
A helyek korlátozottak, és minden évben gyorsan betelnek.
És tudod… a legjobb dolgok nem várnak örökké.
Három barátom is elment az elmúlt két évben.
Mind ugyanazt mondták:
„Túl későn ébredtem.”
De te még itt vagy.
Lélegzel. Vágysz.
És a föld is hív téged.
Ez nem véletlen.
Ez a hívás.
A kérdés már nem az, hogy jössz-e…
Hanem az, hogy mikor engeded meg magadnak azt, amiért a lelked könyörög?
A Tündérfű nem csak egy hely.
Ez egy kapu.
Egy kapu vissza a saját történetedbe.
A valódi ritmusodba.
A földhöz. A vízhez. A szívedbe.
