Amikor kívül működsz, belül elfáradsz
Reggel felkelsz, és már érzed, hogy megint végig fogod csinálni a napot.
Nem rossz.
Nem is igazán nehéz. Csak valahogy nincs benne az az érzés, hogy igazán benne vagy. Érted, mi történik benned, átlátod a mintáidat, mégis újra ugyanoda érkezel vissza.
Kívül működsz. Teszed, amit kell. Figyelsz, tartod magad.
De közben egyre több energiába kerül így maradni.
És néha már azt is érzed, hogy nemcsak mások felé tartod ezt, hanem magad felé is. Mintha egy részed már tudná, hogy ez így nem az igaz.
